Mi a különbség a vágóhíd, kisvágóhíd, vágópont között?

Az üzem méretétől függ, hogy milyen elvárásoknak kell megfeleniük. Ezért pontosan meg kell határozni, mi a különbség a vágóhíd, kisvágóhíd, vágópont között. Az elnevezések a kapacitásbeli különbségeket takarják, amit már a tervezéskor figyelembe kell venni, és hatással van működtetésükre, minősítési kötelezettségeikre.

A vágóhíd gyűjtőfogalomként is használatos, s a kisvágóhídnak, vágópontnak is lényege, hogy „olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amely állatok húsát emberi fogyasztásra szánják" mondja ki a 853/2004/EK rendelet.

A kisvágóhíd - a 28/2010 (XI.8) VM rendelet szerint - az a létesítmény, amely kapacitása nem haladja meg éves átlagban a heti 75 szarvasmarhát vagy 200 sertést. Ezek mentesülnek a vágóállatok vágás utáni minősítésére szolgáló minősítő helyiség üzemeltetése alól. Ám ezt kérelemre a területileg illetékes megyei MgSzH-nak kell engedélyeznie.

A vágópont olyan engedélyezett vágóhídként nyilvántartott létesítmény, ahol a vágókapacitás nem haladja meg a napi
- 15 darab sertés, juh, kecske,
- 4 darab szarvasmarha mértéket.

A vágóponton az egyes állatfajok vágását időben elkülönítve kell végezni, s a levágandó fajok bármilyen kombinációja nem lehet több naponta 2,5 állategységnél.

A vágópont üzemeltetőjének vállalnia kell, hogy időszakosan vagy kis mennyiségben az 50 km-es körzeten belül működő kistermelők számára is végez vágást. Ez a kikötés elsősorban a kistermelők és családi gazdaságok piacra lépésének megkönnyítését szolgálja, a vágópont üzemeltetőjének pedig biztos megrendelői hátországot nyújthat.