A vágóhíd engedélyezési eljárása
Kisvágóhíd vagy vágópont létesítésének alapfeltételeit foglaljuk össze alábbi írásunkban.
Az első lépés az építési engedély megszerzése, amelyet a leendő telephely szerint illetékes önkormányzat építésügyi hatóságánál kell kezdeményezni a tervdokumentáció benyújtásával. Ennek tartalmi követelményeit a 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM rendelet határozza meg. A tervdokumentációnak a tevékenységi kör meghatározása mellett egyebek között tartalmaznia kell
- a hivatalos helyszínrajzot,
- a technológiai folyamatábrát,
- a technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
- az anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,
- a műszaki-technológiai leírást,
- az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket,
- a gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,
- közmű nyilatkozatot,
- melléktermék és a hulladékkezelési valamint ártalmatlanítási tervet,
- az ivóvíz minőségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.
A tervezésnél bizonyos higiéniai szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek betartásával elkerülhető, hogy a vágás, darabolás során a húst fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai szennyeződés érje. Ennek érdekében úgy kell kialakítani, burkolni a helyiségeket, hogy tisztításuk, fertőtlenítésük könnyedén elvégezhető legyen.
Mindezek mellett az alkalmazottaknak is megfelelő körülményeket kell biztosítani, hogy képesek legyenek betartani a személyi higiéniára vonatkozó előírásokat (öltöző, hideg-meleg vizes mellékhelyiségek).
Az állatjóléti előírásokról sem szabad megfelejtkezni. Egy nagy kapacitású vágóhíd esetében gondoskodni kell megfelelő méretű istálló(k)ról a vágásra beszállított állatok számára. A vágópontok esetében elegendő lehet egy fedett karám kialakítása.
A vágóhíd illetve vágópont üzemeltetőjének a létesítmény területén biztosítani kell egy helyiséget a hatóság kizárólagos használatára, de vágópontok esetében ez a helyiség" jelenthet csupán egy zárható szekrényt az üzemeltető irodájában.
Jó tudni, hogy az eljárás megindításakor kell leróni az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat, amelynek mértékét a 89/2005. (X.11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM rendelet határozza meg. Az illeték lerovása után az építésügyi hatóság állásfoglalásra megküldi a tervdokumentációt az illetékes szakhatóságoknak, akik írásban véleményezik azt.
Ha a tervdokumentáció kiállta az építési hatóság és a szakhatóságok próbáját, és az építtető a mesteremberekkel és építési vállalkozókkal is megküzdve felépítette létesítményét, megteheti a következő lépést.
Második lépésként az építményre használatbavételi engedélyét kell megszerezni szintén az önkormányzat építésügyi hatóságától. Ehhez az első fázisban érintett szakhatóságok írásbeli hozzájárulását az önkormányzat kéri meg, ám a hozzájárulás kiadásához a szakhatóságok helyszíni szemlét tarthatnak.
Fontos: a használatbavételi engedély nem hatalmaz fel működésre, csak a létesítmény üzemkész állapotát tanúsítja!
