Vágóhíd és Húsbolt Minőségpolitika
Alapelveink
- Az erkölcsi és a környezeti értékek iránt elkötelezettek vagyunk.
- Partnerközpontú tevékenységünkre a megbízhatóság, kommunikációnkra a nyíltság jellemző.
- Nálunk alapvetően fontos dolgozóinknak, mint legfőbb értékteremtőinknek az elégedettsége.
- Döntő tényező partnereink/ vevőink fejlődő igényeinek folyamatos, korrekt kielégítése, megelégedettsége.
- Mindent meg teszünk annak érdekében, hogy vevőink a legmodernebb körülmények között, a legjobb minőségű áruhoz, a legjobb kiszolgálással, a legjobb áron jussanak.
- Megbízható és átlátható működésünk, elégedett vevőink sokasága a legjobb garancia arra, hogy vevőink számát megsokszorozzuk, és széles körben ismerté tegyük.
- Beszállítóinkkal a kölcsönös előnyök és elégedettség biztosítása a célunk.
- Működésünket a hatékonyság, a takarékosság, környezetvédelmek messzemenő figyelembevétele jellemzi.
Jövőkép
Olyan dinamikusan fejlődő vállalkozás működtetése, amelyet a termelői és a vevői elégedettség tesz elismerté és sikeressé a határon innen és túl.
Mr. Meat minőségpolitikája
Az a felismerés, hogy korábbi kis kapacitású vágóhíd az egyre szigorodó higiéniai követelményeknek nem felel meg és az elavult technológia alkalmazásával a piacon versenyképtelenekké válunk, egy átfogó fejlesztés végrehajtását tett szükségessé.
Már a fejlesztési tervek kidolgozásával alapvető célként határoztuk meg a termékbiztonság növelését a minőség megtartását, partnereink igényinek pontos kiszolgálását. A technológiai folyamatok korszerűsítésével jelentősen csökkent az élőmunka részaránya a gépi mozgatású vágóvonalakon a nehéz fizikai munkát megszüntettük. A korábbi tevékenységünket bővítettük a húsbontás és csomagolási tevékenység bevezetésével.
A fejlesztések során kiemelkedően fontosnak tartottuk:
- A dolgozók képzését mind szakmai, mind a korszerű gépekhez kapcsolódó szemléletbeli változások figyelembevételével.
- Új munkahelyek teremtését az új tevékenység bevezetésével, valamint a termelés növelésével értük el.
- A termékbiztonság és a személyi higiénia növelésének érdekében az új üzemben korszerű szociális létesítményeket biztosítunk dolgozóink részére.
- Jó technológiai gyakorlattal megőrizzük a hozzánk beszállított élő állatok minőségét, a jó minőségű kitermelt hús nyerése érdekében.
Új hűtők kialakításával a hűtés gyorsaságának és hatásfokának javítása az élelmiszer biztonság, valamint a minőség megőrzése érdekében. Kézi anyagmozgatás csökkentésével, korszerű átfúvató berendezések alkalmazásával csökkentettük a keletkező szennyvíz mennyiségét, ezzel a környezetvédelmi követelmények kielégítését segítjük elő. A technikai fejlesztéseken túl nagyon fontosnak tartjuk mind a beszállító, mind a vásárló partnereinkkel a kapcsolatok szélesítését, korrekt együttműködés megvalósítását. A városi és környékbeli vevőink színvonalas és választékában is megnövelt kiszolgálásra építettük a vágóhíd közeli húsboltunkat.
További célkitűzéseink
- szoros együttműködés kialakítása a termelőkkel,
- a fogyasztókhoz még közelebb kerülni a csomagolt húsok forgalmazásának növelésével (sertés, marha, birka, borjú),
- a munkahelyek megtartása, szükség és lehetőség szerint bővítése.
A Vágóhíd működési engedély megszerzése
A harmadik lépésben működési engedélyt kell beszerezni a telephely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervénél.
A működési engedély kiadásához az Igazgatóság minden esetben helyszíni szemlét tart.
A helyszíni szemle során az üzemet működés közben kell bemutatni, sőt a tulajdonos csak arra a tevékenységre kaphat működési engedélyt, amelyet működés közben bemutat.
A helyszíni szemle után legfeljebb 3 hónapra szóló ideiglenes, majd újabb, sikeres szemle után végleges működési engedélyt kap a létesítmény.
A két szemle azért szükséges, mert a működés engedélyezésének alapját képezik az élelmiszerbiztonságot szolgáló önellenőrzési rendszer, a HACCP működtetésének dokumentumai is, ezek azonban az első szemle időpontjában értelemszerűen még nem állnak rendelkezésre.
A működési engedély tartalmazza:
- a végezhető tevékenységet,
- a megengedhető maximális kapacitás adatokat,
- és a létesítmény számára megadott úgynevezett engedélyezési számot.
A termelés csak akkor kezdhető meg, illetve termék csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha a létesítmény rendelkezik működési engedéllyel. A működési engedélyezésért a már említett rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az Igazgatóság számlájára a működési engedélyezési eljárás megkezdésekor.
Mi a különbség a vágóhíd, kisvágóhíd, vágópont között?
Az üzem méretétől függ, hogy milyen elvárásoknak kell megfeleniük. Ezért pontosan meg kell határozni, mi a különbség a vágóhíd, kisvágóhíd, vágópont között. Az elnevezések a kapacitásbeli különbségeket takarják, amit már a tervezéskor figyelembe kell venni, és hatással van működtetésükre, minősítési kötelezettségeikre.
A vágóhíd gyűjtőfogalomként is használatos, s a kisvágóhídnak, vágópontnak is lényege, hogy olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amely állatok húsát emberi fogyasztásra szánják" mondja ki a 853/2004/EK rendelet.
A kisvágóhíd - a 28/2010 (XI.8) VM rendelet szerint - az a létesítmény, amely kapacitása nem haladja meg éves átlagban a heti 75 szarvasmarhát vagy 200 sertést. Ezek mentesülnek a vágóállatok vágás utáni minősítésére szolgáló minősítő helyiség üzemeltetése alól. Ám ezt kérelemre a területileg illetékes megyei MgSzH-nak kell engedélyeznie.
A vágópont olyan engedélyezett vágóhídként nyilvántartott létesítmény, ahol a vágókapacitás nem haladja meg a napi
- 15 darab sertés, juh, kecske,
- 4 darab szarvasmarha mértéket.
A vágóponton az egyes állatfajok vágását időben elkülönítve kell végezni, s a levágandó fajok bármilyen kombinációja nem lehet több naponta 2,5 állategységnél.
A vágópont üzemeltetőjének vállalnia kell, hogy időszakosan vagy kis mennyiségben az 50 km-es körzeten belül működő kistermelők számára is végez vágást. Ez a kikötés elsősorban a kistermelők és családi gazdaságok piacra lépésének megkönnyítését szolgálja, a vágópont üzemeltetőjének pedig biztos megrendelői hátországot nyújthat.
A vágóhíd engedélyezési eljárása
Kisvágóhíd vagy vágópont létesítésének alapfeltételeit foglaljuk össze alábbi írásunkban.
Az első lépés az építési engedély megszerzése, amelyet a leendő telephely szerint illetékes önkormányzat építésügyi hatóságánál kell kezdeményezni a tervdokumentáció benyújtásával. Ennek tartalmi követelményeit a 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM rendelet határozza meg. A tervdokumentációnak a tevékenységi kör meghatározása mellett egyebek között tartalmaznia kell
- a hivatalos helyszínrajzot,
- a technológiai folyamatábrát,
- a technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
- az anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,
- a műszaki-technológiai leírást,
- az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket,
- a gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,
- közmű nyilatkozatot,
- melléktermék és a hulladékkezelési valamint ártalmatlanítási tervet,
- az ivóvíz minőségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.
A tervezésnél bizonyos higiéniai szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek betartásával elkerülhető, hogy a vágás, darabolás során a húst fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai szennyeződés érje. Ennek érdekében úgy kell kialakítani, burkolni a helyiségeket, hogy tisztításuk, fertőtlenítésük könnyedén elvégezhető legyen.
Mindezek mellett az alkalmazottaknak is megfelelő körülményeket kell biztosítani, hogy képesek legyenek betartani a személyi higiéniára vonatkozó előírásokat (öltöző, hideg-meleg vizes mellékhelyiségek).
Az állatjóléti előírásokról sem szabad megfelejtkezni. Egy nagy kapacitású vágóhíd esetében gondoskodni kell megfelelő méretű istálló(k)ról a vágásra beszállított állatok számára. A vágópontok esetében elegendő lehet egy fedett karám kialakítása.
A vágóhíd illetve vágópont üzemeltetőjének a létesítmény területén biztosítani kell egy helyiséget a hatóság kizárólagos használatára, de vágópontok esetében ez a helyiség" jelenthet csupán egy zárható szekrényt az üzemeltető irodájában.
Jó tudni, hogy az eljárás megindításakor kell leróni az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat, amelynek mértékét a 89/2005. (X.11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM rendelet határozza meg. Az illeték lerovása után az építésügyi hatóság állásfoglalásra megküldi a tervdokumentációt az illetékes szakhatóságoknak, akik írásban véleményezik azt.
Ha a tervdokumentáció kiállta az építési hatóság és a szakhatóságok próbáját, és az építtető a mesteremberekkel és építési vállalkozókkal is megküzdve felépítette létesítményét, megteheti a következő lépést.
Második lépésként az építményre használatbavételi engedélyét kell megszerezni szintén az önkormányzat építésügyi hatóságától. Ehhez az első fázisban érintett szakhatóságok írásbeli hozzájárulását az önkormányzat kéri meg, ám a hozzájárulás kiadásához a szakhatóságok helyszíni szemlét tarthatnak.
Fontos: a használatbavételi engedély nem hatalmaz fel működésre, csak a létesítmény üzemkész állapotát tanúsítja!
